SZEMÉT [e] főnév szemetet [e-e-e], szemetje [e-e-e] v. (kül. az 1. és 2. jelentésben) szemétje [e-e] v. szemete [e-e-e], (
népies) szemet [e-e] -je, [e] v. -e [e]
- 1. Minden olyan haszontalanná vált v. piszkos, apróbb szilárd anyag, ill. ilyen anyagok kisebb-nagyobb tömege, amelyet rendsz. seprűvel távolítanak el. Felszedi, kisöpri a szemetet. A szobában, az udvaron, az utcán sok a szemét. Ne csinálj szemetet! Szóláshasonlat(ok): annyi, mint a szemét: olyan sok, hogy szinte nincs is már értéke. □ Zöldséghulladékok hevertek
, káposzta-torzsa, tökhéj, kalarábé, egy fél cirokseprő, csutka, drót,
lila rongy, sok cseresznyemag és por. Közelről nem is olyan undok a szemét, mint távolról. (Kosztolányi Dezső) || a. A háztartásban összegyűjtött ilyen anyagok összessége. Vidd ki a szemetet! Dobd ezt a szemétbe! || b. Gabona v. más magvak közt levő, annak, ill. azoknak tisztaságát, értékét csökkentő növényi hulladék v. egyéb idegen anyag. A búzában, lencsében, rizsben sok a szemét. A malomban sokat levontak a szemét miatt. || c. (átvitt értelemben, 1945 előtt) A szemétből emel fel, szed fel vkit: züllött, nyomorúságos viszonyokból emeli ki.
- 2. Szemétdomb, szemétgödör, szemetet tároló hely. Vidd ki, dobd ki a szemétre! a szemétre jut, kerül vmi; a szemétre dob, hajít, vet (vmit): (átvitt értelemben is) mint haszontalant elveti, lemond róla; szemétre való: (átvitt értelemben is) haszontalan, értéktelen, hitvány. Szóláshasonlat(ok): úgy él, mint Toldi (Miklós) → lova a szeméten. □ Tüzes fogókkal összetépve, Félholtan dobtak a szemétre. (Tompa Mihály) Láttad-e a pulykát, ki magas szeméten Gőgösen országol
(Arany János) Az volt a szokásom, hogy mindenütt elhagytam a kalapomat, de mindig megkerült
De mikor a papéknál elveszett, azt többet nem találta meg senki
, valószínűleg a cseléd kidobta a szemétre. (Móricz Zsigmond)
- 3. (átvitt értelemben, durva, rosszalló) Hitvány, aljas, erkölcsileg undorító személy. Mit akart itt ez a szemét? □ Nekem tiltasz te meg valamit? Nekem, te gazember! a saját édesanyádnak, egy ilyen szemétért? (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Vminek a szemetje: a legalja, leghitványabb része, söpredéke. Az emberiség, a társadalom szemetje. □ És rohadt beszédek sértik füledobját: Mert nem egyedül van: ott az egész megye Régen összeseprett salakja szemetje. (Arany János) Mindenki ismeri erkölcstelen életét
tudják, hogy a társadalom szemete. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, rosszalló) Hitvány, értéktelen, művészietlen v. káros hatású szellemi, kül. művészi alkotás. [Milyen a kép?] Szemét! Mindenféle szemetet összeolvas. Könyvtárában sok szemét akadt.
- 4. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, rosszalló) Hitvány, aljas, értéktelen. Szemét élet, ember, film, népség, társaság. □ Holmi szemét könyvekkel tölti napestig idejét. (Csokonai Vitéz Mihály) Rosszul érezzük magunkat, ha egy szemét munkát estéről estére zsúfolt házak előtt játszanak. (Kosztolányi Dezső)
- Szóösszetétel(ek): szemétégetés; szemétfuvarozás; szemétgyűjtő; szeméthalom; szeméthegy; szemétkihordás; szemétkosár; szemétkupac; szemétszagú.