SZEMÉSZET [ë-e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. (orvostudomány) Az orvostudománynak az az ága, mely a szem rendellenességeivel és a szembetegségek gyógyításával foglalkozik. □ Szakmája volt a szemészet
vidékre volt beteghez híva, akinek szürke hályogot kellett a szeméről levenni. (Jókai Mór) || a. (orvostudomány) Az orvosi tanulmányok egyik klinikai tantárgya, amely a szem betegségeit és gyógyításukat adja elő. Szemészetből jelesen kollokvált. A szemészetet hallgatja. || b. (bizalmas) E tudomány tankönyve. Add kölcsön egy hétre a szemészetedet.
- 2. Az a gyógyintézet, ill. vmely gyógyintézetnek az az osztálya, ahol szembetegeket kezelnek. Két hétig kezelték a szemészeten. || a. (ritka) E kórháznak v. klinikának hivatala. A szemészet benyújtotta költségvetését.
- szemészeti.