Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Ösztönszerű tartózkodás minden olyan szótól, tettől, ill. szégyenkezés minden olyan szó, tett miatt, amely az erkölcsbe, szokásba, illembe ütközik, ill. amelyet az ember ilyennek vél. Nincs benne szemérem; minden szeméremből kivetkőzött. □ Szemérmemet meggyőzve, mindenütt | nyomába voltam estve óta. (Katona József) A hangjában szégyenkező szemérem volt. (Kuncz Aladár) Testi-lelki szemérem, ez volt életének legnagyobb akadályozója, az illetlen szó, az illetlen gondolat, a másokra csak legkevésbé sértő felvetés is idegen volt számára. (Móricz Zsigmond)
2. Kül. ilyen magatartás mindenbe, ami a nemi élettel kapcs. Leányos, női, szűzi szemérem; szemérem elleni vétség. A szemérmet sérti. □ Két égi szűz maradt az embereknél: A szent Igazság és a szűz Szemérem. (Berzsenyi Dániel) Én a szemérmet félrehagytam, És íme az lőn bosszuló: Most vőlegényem a folyó. (Arany János) Másod estére másik térre ére, | a szinészek és mímesek [= komédiások] terére, | kik a homokon illegve kígyóztak | s szemérem nélkül a nép előtt csókolóztak. (Babits Mihály)
3. (régies, irodalmi nyelvben) Férfi v. női szeméremtest és közvetlen környéke. □ Önkényt bomlott haja gyenge szemérmére. (Vörösmarty Mihály) Te a mai ifjúságot bő mezben vívni tanítod, | Úgyhogy öl a méreg, mikor a Panathénéán lejteniök kell | S pajzsát tartja szemérme elé mind. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)