SZEMÉRMESKEDIK [ë-e-ë v. ë-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
- 1. (kissé rosszalló) <Szerelmi v. nemi vonatkozású dolgokban> (túlságosan) szemérmesen, szégyenlősen v. önbizalom nélkül viselkedik, v. adja a szemérmeset. □ Már egészen komolyan vették
a házban, s ő csak szemérmeskedett: 16 éves volt, s nem tuta elhinni, hogy őbelé valaki szerelmes tudjon lenni. (Móricz Zsigmond)
- 2. (kissé népies) <Egyéb kérdésekben> szégenlősen, szerényen, tartózkodóan viselkedik. Csak szólj hozzá bátran, ne szemérmeskedjél.
- szemérmeskedés; szemérmeskedő.