SZOPOGAT ige -tam, -ott, ..asson
- 1. tárgyas Hosszan és lassan szop vmit. A csecsemő álmosan szopogatta anyja emlőjét. □ Péter bácsi
egy irtóztató hosszú csibukot szopogatva, koronként helyeslőleg bólintott fejével. (Justh Zsigmond) Az anyó szájába vette a zsíros ujját és szopogatni kezdte, mint ahogy a velőt szívják ki a csontból. (Gelléri Andor Endre)
- 2. tárgyas <Italt, kül. bort> hosszan ízlelgetve, apró kortyokban iszik. Vacsora után azt a borocskát szopogatja, amelyet a fiától kapott. || a. tárgyas <Olvasztható anyagot> szájában el- v. felolvasztva, lassanként nyeleget. Szopogatja a csokoládét, a fagylaltot, a jeget. □ Egy kocka fehér cukrot vett a szájába, azt szopogatta. (Kosztolányi Dezső)
- 3. tárgyas <Húsfélét> lassan majszolva, élvezettel eszik v. rágcsál. Szopogatja a libacombot, a csirkecsontokat. □ Egy nagy kosárban ül egy kis gyermek, s egy vastag hurkát szopogat. (Vas Gereben)
- Igekötős igék: beszopogat; elszopogat; kiszopogat; leszopogat; megszopogat.
- szopogatás; szopogató; szopogatott.