Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEMBEÁLLÍT tárgyas ige
  • 1. Vkivel, vmivel szembeállít: <személyt, tárgyat> olyan helyzetbe állít, hogy arca, ill. elülső oldala vmely szóban forgó személy arca, ill. vmely tárgy elülső oldala felé legyen. Szembeállít egymással két gyereket. Szembeállítja a két szekrényt egymással. Egy gyereket kihív, és szembeállítja a sorral. || a. (határozó, vonzat nélkül) <Két személyt, dolgot, tárgyat> olyan helyzetbe állít, hogy szemben legyenek egymással. Szembeállít két táncost; szembeállítja a két íróasztalt.
  • 2. (átvitt értelemben) <Két v. több személyt, csoportot, intézményt> egymás ellen ingerel, egymással szemben ellenséges magatartásra hangol, olykor fegyveres összetűzést robbant ki közöttük. Szembeállította egymással a két barátot. Ez az eset szembeállította az apjával. Az ellenség azon igyekezett, hogy szembeállítsa a munkásokat és a parasztságot. A soviniszta uszítás szembe akarta állítani nemzetünket a szomszédos népekkel.
  • 3. (átvitt értelemben) <Személyt, dolgot vmely más személlyel, dologgal> egybevet, hogy közöttük értékelési sorrendet v. különbséget, ellentétet állapítson meg. Vörösmarty a Zalán futása c. művében a kor hanyatlásával a régi dicsőséget állítja szembe.
  • szembeállítás; szembeállítható; szembeállító; szembeállított; szembeállíttat.