SZEMBEHELYEZKEDIK tárgyatlan ige
Olyan állapotot foglal el, olyan magatartást vesz fel, hogy szembeáll v. szembekerül vkivel, vmivel.
Szembehelyezkedett az utasítással. Szembehelyezkedik a hatalommal. Nem tűrhetjük, hogy szembehelyezkedjék a nép érdekeivel. □ Mindenből közkérdést csinált, és fenyegetően szembehelyezkedett mások véleményével. (Karinthy Frigyes) A fiatal legény első tettével szembehelyezkedett mint egyéniség a falu gondolkodásmódjával. (Móricz Zsigmond)
- szembehelyezkedés; szembehelyezkedett; szembehelyezkedő.