Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉLVÉSZ főnév
  • 1. (választékos) Romboló erejű, hevesen száguldó szél; szélvihar, orkán. Dühöngő, rohanó, száguldó, tomboló szélvész; a szélvész dühöng, (el)csitul, elül, száguld, szűnik, tombol; szélvész kerekedik, támad. A szélvész tövestül tépte ki a fákat, és ledöntötte a kéményt. Szóláshasonlat(ok): megy, rohan, mint a szélvész: nagyon gyorsan megy, száguld. □ Az én búsult lelkem Én nyavalyás testemben Tétova bujdosik Mint madár nagy szélvészben. (Balassi Bálint) Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül. (Petőfi Sándor) Mint a szélvész repül a szánka. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben) □ Itt volna hát a szent, a várt Szélvész, Tespedt tavat mely fenékig zavar? (Ady Endre)
  • 2. jelzői használat(ban) (bizalmas, tréfás) Csak ebben az állandó szókapcsolatban: szélvész kisasszony: nagyon eleven, gyors mozgású, rendsz. szeleburdi leány.
  • Szóösszetétel(ek): szélvészgyorsaság.
  • szélvészes.