SZELLŐZTET [e-e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
- 1. tárgyas Lehetővé teszi v. előidézi, hogy friss levegő járjon át vmit. Szellőzteti az ágyneműt, a ruhát, a szobát; szellőzteti a bányát: a külszíni levegőt nyomással bevezeti a bánya térségeibe és gépi erővel eljuttatja a munkahelyekre. □ Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) Vmely helyiségbe a tiszta levegőt beengedi. Szellőztet, azután begyújt. Fölhúzta a redőnyöket, s szellőztetett. □ Az ilyen kisebb sörházakban
nem sepregetnek, szellőztetnek, takarítanak eleget. (Krúdy Gyula) || b. tárgyas (szőlészet) <Bort> úgy fejt, hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel. || c. Szellőzteti a fejét: a) leveszi a kalapját, hogy friss levegő érje a fejét; b) szabad levegőre megy, hogy fejfájásától, bódultságától szabaduljon.
- 2. tárgyas (választékos) Szellőztet vmit: mások bizalmas, kényes ügyét több embernek elmondja v. megírja, nyilvánosságra hozza. Szellőzteti vkinek viselt dolgait, a kérdés, a múltat. Nem akarta, hogy szellőztessék az ügyet. □ Néhány év előtt
belekeveredett neve egy különös ügybe, amelyet az újságok "szelőztettek". (Krúdy Gyula) Tudott olyan intim és jellemző dolgokat az egyes emberekről, azok magánéletéről, amiket a fórumon nem szokás szellőztetni. (Karinthy Frigyes)
- Igekötős igék: átszellőztet; kiszellőztet; megszellőztet; végigszellőztet.
- szellőztetés; szellőztetett; szellőzhethető.