Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉLTOLÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -bb (kissé tréfás) Felelőtlen, megbízhatatlan, kisebb szélhámosságokra hajlamos <személy>. Megjelent néhány széltoló fiatalember. □ Egy széltoló…uracs beleszeretett egy…leánykába. (Vas Gereben)
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (kissé tréfás) Széltoló személy; semmirekellő, naplopó, csikefogó. Elegáns széltoló. Jól kihasználta az a széltoló. □ Igazolnom kell, hogy énbelőlem, a nagy széltolóból, hogy lett egyszerre mustrája a szolid ifjaknak. (Jókai Mór) [A] széltolók,… akiknek foglalkozását senki sem tudja: fölényeskedve, unottan járatják végig tekintetüket a hölgyeken. (Krúdy Gyula)
  • 2. (tájszó) Szeles, szeleburdi személy.