Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉLTÉBEN [e] határozószó, (népies) széltiben
  • I. határozószó
  • 1. Teljes szélessége irányában. Széltében szab vmit: a vetülékfonalak irányában szabja. □ Pár lépésre állott az ajtótól, szemben egy széltében fektetett faragványos keretű tükörrel. (Tolnai Lajos) Részeg társaság elfoglalja széltében az egész járdát. (Nagy Lajos)
  • 2. Vmely nagyobb területen általánosan; mindenütt, mindenfelé, szerte, úton-útfélen. Széltében beszélik. Széltében járja a hír. Széltében termesztik a kendert. □ Ernyei kürtjétől hangzott széltében az ország. (Vörösmarty Mihály) Széltében folyt a beszélgetés a molnár fölfuvalkodottságáról. (Eötvös József) Széltiben foly a fürdői tracs. (Mikszáth Kálmán)
  • II. (névutószerűen, a vele kapcsolatos szóval formális birtokviszonyt alkotva) A szóban forgó tárgy, tér teljes szélességét betöltve. □ Egy mély útba értünk, midőn annak széltében sűrű, futó tömeg jött velünk szembe, mint az ár. (Vajda János)