Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉLSŐ melléknév -bb, legszélső v. (ritka) legszélsőbb
  • 1. Azonos jellegű tárgyakból álló sor, csomó szélén, végén levő, a sor, a csomó közepétől egy bizonyos irányban a legtávolabbra, legkívülre eső. Szélső fa: <fasorban>; szélső ház: a falu, a város, a telep szélén levő h.; szélső könyv (a polcon); szélső szék <pl. színházban>. □ A cseléd kék asztalterítőt vetett a szélső fenyőfa árnyékában a kerti asztalra. Uzsonnaidő volt. (Gárdonyi Géza) || a. (sport) A pálya szélén álló és ott játszó <játékos>. A szélső játékos.
  • 2. (rendsz. felső fokban) (átvitt értelemben) A lehetséges fokozatok közül a legnagyobb fokozatot jelentő; legnagyobb fokú, mérvű; végletes. Elment a lehetőség legszélső határáig. □ És ezért Rikát a szélső határig | Minden hölgyei közt, szerette halálig. (Arany János) Bethsába a vakmerőség legszélsőbb eszközéhez folyamodott. (Jókai Mór) || a. A jelzett szóval jelölt elvet, irányzatot a legélesebben, megalkuvás nélkül képviselő <személy, csoport>. Szélső soviniszta, radikális. □ A szélső jobboldal vezére Egy öreg úr. (Gyulai Pál) S mert pecsovics főispán atyja, Magát a széső párthoz csapja. (Gyulai Pál) || b. (régies, rosszalló) Szélsőséges. □ A szélső elvek buzgó híve, Eszénél mindig több volt szíve. (Gyulai Pál)