Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az embernek és a magasabb rendű állatoknak a fején az orr környékén levő, két üregben elhelyezkedő, golyó alakú páros látószerv, ill. ezek egyike. Bal szem; jobb szem; beteg, hibás szem; barna, fekete, kék, szürke, tarka, zöld szem; behunyt, lehunyt szemmel; → csukott szemmel; kancsal, kancsi szem; → karikás szem; → nedves szem; tágra → nyitott szemmel; → összenéző szem; → párnás szem; rövidlátó, távollátó szem; → puszta szemmel; → szabad szemmel; → táskás szem; → véres szem; a szem alkalmazkodó képessége; a szem szivárványhártyája; a szem bogara ←; a szeme → fehér(j)e; szeme → feketéje; vkinek a szeme → fénye v. világa; a szem gubója ←; szeme v. szemének → héja; szem-szájnak → ingere; vkinek (a) szeme → láttára; ország-világ szeme láttára; a szeme → párja; a szem sötétje ←; a szem sugara ←; a szeme → szöglete; a szem üszke ←; → elveszi a szem világát; → elveszti a szeme világát; → kioltja vkinek a szeme világát; az ember szeme; a madár szeme; vkin, vmin rajta van a világ szeme: őt, azt figyeli szinte az egész emberiség; a világ szemében: az emberek megítélése szerint; könnytől → ázik vkinek a szeme; → beragad (vkinek) a szem(e); nem tud betelni, jóllakni a szeme vmivel: nem tud betelni vminek a látásával, nem győz eleget gyönyörködni benne; (átvitt értelemben) be van kötve a szeme: vmely körülmény folytán nem tudja helyesen megítélni, tisztán látni a dolgokat; csillog, ragyog a szeme; felcsillan, felragyog a szeme: (átvitt értelemben is) (hirtelen) öröm, boldogság, lelkesedés tükröződik a szemében; szeme, szája → eláll; → elapad a szem; elhomályosul a szeme; felnyílik v. → felrebben a szeme; kinyílik a szeme; (csak úgy) forog a szeme: élénken, kíváncsiskodva jobbra-balra nézelődik; vérben forog a szeme; → gyöngyözik a szeme; → káprázik a szeme; rebeg, repdes, vibrál a szeme; karikát hány v. szór a szeme: hirtelen fájdalomtól szeme elsötétedik, s színes karikákat vél maga előtt látni; → kiég a szeme; majd → kiesik a szeme; majd kiesik a szeme az éhségtől; → kifolyik a szeme; follyon ki (→ kifolyik) a szeme; majd → kifordul a szeme; fusson ki (→ kifut) a szeme; majd → kiugrik a szeme; majd → kiugrik a szeme az éhségtől; → kimered a szeme; mindene megvan, amit szeme, szája → kíván; vkinek szeme, szája → koppan vmitől; vkinek → könnyezik a szeme; lángol a szeme; amit szeme → lát, keze ott nem hagyja; ameddig vkinek a szeme lát; fut, megy, amerre a szeme → lát; szem nem látta, fül nem hallotta dolog: kimondhatatlan szép, nagyszerű d.; → kit látnak szemeim?; örökre → lecsukódik a szeme; → lecsuklik a szeme; vkinek a szeme → lehuny; majd → leragad a szeme; → lezárul a szeme; minden szem lezárva ←; → kocsányon lóg a szeme; (választékos) szem nem marad szárazon: <a meghatottságtól, együttérzéstől, szomorúságtól> mindenki sír, könnyezik; → megnedvesedik a szeme; → megtelik a szeme könnyel; (bizalmas) nagyobb a szeme, mint a gyomra: több ételt szedett ki a tányérjára, mint amennyit meg bír enni; → nehéz a szeme; → nyiladozik az ájult beteg, sebesült szeme; → nyiladozik a kiskutya, a macska szeme; → nyílik a szeme; tágra → nyílik a szeme; vkinek a szemei → összenéznek; → repked a szeme; → szikrát v. szikrákat hány v. szór a szeme; → szikrázik a szeme; (a csodálkozástól)szeme, szája → tátva marad; villámokat → szór a szeme; → vibrál a szeme; (tréfás) dupla szeme, négy szeme van v. négy szemmel lát: szemüveget visel; (bizalmas) viszket a bal (jobb) szemem: <babonás hiedelem alapján> ebből következtetem, hogy vmi nagy örömöm (bánatom) lesz; könnyben → úszik a szeme; kezéből v. tenyeréből → ernyőt csinál szeme elé; elsötétül szeme előtt a világ; vkinek a szeme → közé; vkinek a szemébe, a szeme közé → köp; vkinek a szeme közé néz: egyenesen, nyíltan, bátran szembenéz vele; vkinek a szemébe v. a szem közé nevet: <válaszként> elutasítólag, kihívóan, gúnyosan ránevet; a szeme közé v. a szemébe vág vmit: kertelés nélkül, nyiltan, szemtől szembe megmondja neki (a magáét, a véleményét); → belekap vkinek a szemébe; → belelóg vkinek a szemébe; könny → facsarodik a szemébe; könny → lopódzik a szemébe; szemébe megy (esik) vmi; (átvitt értelemben) szemébe néz vkinek, vminek: nem hátrál meg előle; → mélyen néz vkinek a szemébe; szemébe néz a halálnak; nem mer a szemébe nézni; vkinek szemébe (meg)mond vmit: nyíltan megmond vmit, olykor kényes dolgot; szemébe → ötlik; szemébe süt a nap; könny → szökik a szemébe; vkinek a szemébe → ugrik vmi; visszatér szemébe a → fény; szemében csillog, ragyog az öröm, boldogság; kialszik a → fény a szemében; kigyúl a → fény a szemében; könnyek törnek elő (→ előtör) a szeméből; kicsordul a könny a szeméből; → kigördül a könny a szeméből; → kidörzsöli az álmot a szeméből; → kimegy az álom a szeméből; → kitörli v. kitörüli szeméből v. szemeiből az álmot; kitörli v. kitörüli a → csipát a szeméből; → kiveri az álmot vkinek a szeméből; könnyet → présel vkinek a szeméből; vkinek a → szép szemért v. a szép szeme kedvéért; → hályog van a szemén; álmot → bocsát vkinek a szemére; szemére csapja, húzza a sapkáját, a kalapját; örökös → éjszaka borult a szemére; álom → jön a szemére; az álom → leszáll a szemére; fél szemére vak; szemére → hány vkinek vmit; vkinek a szemére → lobbant vmit; álom → nehezedik a szemére; a szemére → nyom; álom → száll szemére; szemére → vet vkinek vmit; leesett v. lehullt a → hályog a szeméről; → lehull szeméről a hályog; letépi v. leveszi a → hályogot vkinek a szeméről; (átvitt értelemben) bántja a szemét vmi: nem tetszik neki vmi, amit lát, tapasztal; csukd be (→ becsuk) (a) szemed, nyisd ki (a) szád; → befogja vkinek a szemét; (örökre) → behunyja (a) szemét; → behunyja a szemét vmi előtt; → behunyja szemét az ég; → behunyja vkinek a szemét; beköti vkinek a szemét; szemét (örökre) → bezárja a halál; szemét → csukja; szemét → dörzsöli. → elfutja a könny a szemét; szemét → elfutja a vér; elkerüli az álom a szemét: nem tud elaludni; (tréfás) még a szemét is ellopná: mindenét ellopná, nagy zsivány; szemét → elmereszti; → felnyitja vkinek a szemét; szemét → forgatja; szemet → huny vmi fölött, vmi előtt v. vmire; → hunyva tartja a szemét; szemét álomra → hunyja; örök → álomra hunyja a szemét; szemét → hunyorgatja; szemét → hunyorítja; → kápráztatja a szemét; az álom → kerüli a szemét; a szemét majd → kiégeti a szégyen; → kikaparom a szemedet!; → kimereszti a szemét; majd → kinézi a szemét; → kinyitja a szemét; jól → kinyitja a szemét; → kinyitja vkinek a szemét; → kiperzseli vkinek a szemét; → kiríja a szemét (majd) → kisírja a szemét; (a nap) → kisüti a szemét vkinek; → kiszúrja a szemét vkinek vmivel; majd → kiszúrja a szemét; → kiolvassa a szemét; → kitolja vkinek a szemét; a szemét → kivájja vkinek; a hollók vájják ki (→ kiváj) a szemét; → kiveri vkinek a szemét; → lecsókolja vkinek a szemét; → lecsukja a szemét; → lefogja vkinek a szemét; → lehunyja a szemét; → lezárja a szemét; → lezárja vkinek a szemét; → megcsalja a szemét; → megreszkírozza a fél szemét; meregeti a szemét; → nagy szem(ek)et mereszt; szemét → mereszti vkire v. vmire; szemét → morcolja; szemet → nyit; → kerekre nyitja a szemét; → nyitva tartja a szemét; → összehúzza a szemét; összerántja a szemét; → összehunyorítja a szemét; → vakra sírja a szemét; vkinek → szúrja a szemét; szemét → törülgeti; → keresztbe fordult szemmel; a → magam (magad stb.) szemével; → nagy szemekkel néz vkire; → nyitott szemmel alszik; → nyitott szemmel jár a világban; → nyitott szemmel nézi a világot; szemmel látható: (átvitt értelemben is) könnyen belátható, bizonyításra nem szorul; → két szememmel láttam; → száraz szemmel néz vmit; tágra, kerekre → nyílt szemmel; a szemével → nevet; egyik szemével → sír, a másikkal nevet; (szójárás) A szem a lélek → tükre. Szóláshasonlat(ok): vigyáz rá, mint a szeme fényére v. világára: nagyon vigyáz rá; örül, mint vak Laci a fél szemének: nagyon örül; fél szemére alszik, mint a → nyúl. □ Ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének, Midőn abban a vén Bencét ismeré meg. (Arany János) Add nekem a te szemeidet. Hogy vénülő arcomba ássam. (Ady Endre) Mért jó: meleg szemedbe nézni hosszan? (Tóth Árpád) Szemed mint a kék halastó. (Babits Mihály) Nagy mély szemed reám ragyog sötéten. (József Attila) || a. Az alacsonyabb rendű állatok látószerve. → Összetett szem. Az alacsonyabb rendű állatok szeme gyakran vmely végtagjukon van.
2. (átvitt értelemben) Nézés, ránézés, tekintet, gyakran mint vmely lelki tulajdonság v. állapot tükrözője. Ábrándos, bárgyú, huncut, szelíd szem; → szikrázó szem; szúrós szem; fürkésző, gyanakvó, kíváncsi, kutató, vizsla szemmel v. szemekkel; → örömittas szem; → üres szemmel; szemének → lángolása; a szem nyilai ←; a szem tündöklése ←; → csáléra áll a szeme; egyik szeme → csára, (a) másik hajszra áll, a szeme sem → áll jól; → elandalodik a szeme vkin, vmin; → elfelhősödik a szeme; → elsötétedik a szeme; → felakad a szeme; → fennakad a szeme; minden szem v. mindenkinek a szeme feléje fordul; rajta → függ, csügg a szeme vkin, vmin; → a szeme; → kigyúl a szeme; → ködbe borul a szeme; → körbe jár a szeme; → körüljár a szeme; → legel a szem(e) vkin, vmin; → megakad a szeme vkin, vmin; → megáll a szeme vmin; → megpihen v. megnyugszik rajta a szeme; szeme → megragad vkin, vmin; szeme → odatapad (vkire, vmire); → odatéved a szeme vkire, vmire; szemük összevillan; vkinek a szeme → összevág vkiével; rajta → pihen v. rajta nyugszik a szeme vkin, vmin; rajta van a szeme; a) tekintetét rajta nyugtatja; b) (átvitt értelemben) cselekedeteit, élete folyását figyelemmel kíséri; → rátapad a szeme vkire, vmire; → szúr a szeme; találkozik a szemük; szeme v. szemével → tapad vkire, vmire; → tüzel a szeme; vkinek a szeme rajta → vesz; → végigjár a szeme v. a szemével vkit, vmit; a szeme → alatt; vkinek a szeme → elé; a szeme elé akad; szeme elé → idézi; szeme elé kerül; nem mer vkinek a szeme elé kerülni; kerülj csak a szemem elé!: <félig-meddig tréfás fenyegetésül:> találkozzunk csak, meglakolsz te még ezért; többé ne kerülj a szemem elé!: látni sem akarlak többé; a szeme elé tár vmit: kimerítő tájékoztatást ad róla; → eltesz vmit szem elől; szeme elől → eltéveszt vmit; eltűnik a szeme elől; → elvesz [2] vkinek a szem elől; elveszt, elveszít a szem elől vkit, vmit; menj, eredj, pusztulj, kotródj, takarodj a szemem elől!; szem elől ← téveszt vmit; szem elől veszít vmit; vidd (el) a szemem elől!; vkinek a szeme → előtt; vkinek a szeme előtt → lebeg; → összefolyik a szeme előtt v. a szemében vmi; → összefolyik a szeme előtt a világ; vkinek a szeme előtt → összefut vmi; → táncolnak, ugrálnak a betűk a szeme előtt; szem előtt ← van; vkinek a szeméből lát, (ki)olvas vmit; a szeméből látszik, kitetszik; még a szeméből sem néz ki jó; szemét → aláveti; →elveszi vkiről, vmiről a szemét; szemét vkire, vmire → emeli; a szemét vkin, vmin v. rajta → felejti; → felüti a szemét; → felveti a szemét; szemét vhová → fordítja; szemét vkire, vmire → függeszti; a szemét → hizlalja vmin; vkin, vmin → jártatja a szemét; → körülhordja a szemét vhol, kül. vmin, vkiken; → körülhordozza a szem vhol, vkiken; → körüljártatja a szemét vhol, vmin; → legelteti a szem vkin, vmin; → lekapja a szemét; földre → süti v. lesüti a szemét; szemét → leszegezi; → leveszi a szemét vkiről, vmiről; → megjártatja a szemét vhol; szemét vmibe → mélyeszti; szemét vkin, vmin → nyugtatja; szemét → odaszegezi vkire, vmire; → ráemeli szemét vkire, vmire; → ráfordítja a szemét vkire, → ráveti a szemét vkire, vmire, → széthordja a szemét vmin v. vmi fölött; végigjártatja a szemét; rajta → vesziti a szemét; szemét vmerre, vkire, vmire → veti; szemtől → szembe; szemtől → szemben; → csippent a szemével; majd → elnyel a szemével vkit, vmit;majd → felfalja a szemével; majd → felnyársal a szemével vkit; kacsint a szemével; majd → keresztüldöfi a szemével; → keresztülszúr vkit a szemével; szemmel → kísér vkit, vmit; szemmel v. szemével → kísérget vkit; szemével → követ vkit, vmit; szemével megigéz, megbabonáz vkit; → megver vkit szemmel v. a szeme; → odavág a szemével; szemével → simogat vkit; szemével → vág vkire, vki felé; szemével → végighalad vmin; végigmér vkit a szemével. (szójárás) Mindent a szemnek, semmit a → kéznek. Szóláshasonlat(ok): úgy áll a szeme, mint a → vasvilla. □ Kardján a napsugár ragyog S a bátorság szemébe! (Petőfi Sándor) [Bence] szemeit urára kérdve függesztette. (Arany János) Szemeiből a rémület beszélt. (Mikszáth Kálmán) Szemem sóváran tapadt még reád. (Szabó Lőrinc) || a. (átvitt értelemben) Vkire, vmire irányuló figyelem. Csupa szem: élénk, mindenre kiterjedő figyelemmel néz, szemlélődik; vkinek a lelki szemei: képzelete; mindenütt ott a szeme: kíváncsian mindenre figyel; rajta van az emberek, a világ szeme; szem előtt → tart vmit; megjelenik lelki szemei előtt vki, vmi: a szeme előtt nőtt fel: növekedését, fejlődését figyelemmel kísérhette; szemre vesz vkit, vmit: a) szemügyre veszi; b) kiszemeli, kiválasztja; szemmel tart. □ Fiatalok ti vagytok a haza reményei! Rajtatok függ a haza szeme. (Arany János) Figyelsz-e még ránk, harcos Ady Endre? | Érdemes még szemedet vetni ránk? (Tóth Árpád)
3. (átvitt értelemben) Látás, látóképesség. Árgus szem; éles szeme van; → jó szeme van; két → látó szeme; van van szeme vmihez; van érzéke, ért hozzá; nincs → hátul szemem! ameddig a szem elér ←; (sport) szeme van a labdájának: jól van irányítva, pontosan a kívánt helyre jut a labdája; hol volt a szeme?: a) hogyan lehetséges, hogy nem látta?; b) hogy választhatott ilyen rosszul?; → porhintés vkinek v. a világ szemébe; nem hisz a szemének: hihetetlennek tartja, amit lát; hová tette a szemét?; a) hogyan lehetséges, hogy nem látta?; b) hogyan választhatott ilyen rosszul?; elvesztette a szemét: megvakult; rontja a szemét; nem → lát a szemétől. Szóláshasonlat(ok): olyan szeme van, mint a → sasnak.
4. (átvitt értelemben) Látásmód, megítélés, értékelés. Vkinek a szemében v. szemével; vkinek a megítélése, felfogása szerint; a diák, a mérnök a politikus szemével; → esik vkinek a szemében; → megnő vkinek a szemében; vmilyen szemmel néz vkit, vmit; vmilyen módon fogad, megítél vkit, vmit; állást foglal vkinek, vminek az irányában; nem → jó szemmel néz vmit. □ Én katonai szemmel tekintém a dolgot. (Vas Gereben) A gazda szemével nézze az előtte álló munkát. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Csak bizonyos szókapcsolatokban, érzés, érzelem, magatartás jelképeként.> Vmilyen szemmel figyel, kísér, néz, szemlél, vár stb. vkit, vmit; jó, rossz szemmel, ellenséges, féltékeny szemmel figyel vkit; bízó, bizakodó, derűlátó szemmel tekint a jövőbe; gyűlölködő, irigy szemmel nézi a más boldogulását; → ferde szemmel néz vkire; → görbe szemmel néz vkire*; → gyilkos szemmel méregeti; → kancsal szemmel néz vkit, vmit; → rossz szemmel néz vkire; → sanda, szemmel néz vkit, vmit; vmilyen szemeket vet vkire, vmire; vhogyan néz vkire, vmire; vmilyen szemet vet vissza (← visszavet). □ Hallottam, hogy szülei nem nézik jó szemmel viszonyunkat. (Tolnai Lajos)
5. (átvitt értelemben, népies) <Állandósult szókapcsolatokban a szégyenérzet, szemérem jelképeként.> Van szeme vmit tenni: képes rá, szégyenérzete nem tartja vissza; van szeme v. hogy van szeme?: nem restelli, nem szégyelli magát (mikor pedig lenne miért); (átvitt értelemben) ráfér a szemére: nem restelli, nem szégyelli.
6. (átvitt értelemben) Némely mezőgazdasági növénynek, főleg a kalászosoknak a magja. Apadt, apró, duzzadt, kövér, piros, sápadt szem; kipereg, megszorul a búza szeme; szemen szed. Alig van szem a kalászban. → Szalmára sok, szemre kevés. □ Ha már egyszer peregni kezd a kalász szeme, megérett egészen. (Mikszáth Kálmán) Galambok röpködnek körül, szemet várnak. (Móricz Zsigmond) || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) <Ilyen növény magjából> egy darab. Egy szem árpa, bab, búza, kukorica, zab. || b. (átvitt értelemben, népies) Kalászos növény, kül. a búza termésének halmaza v. nagyobb mennyisége. Szemet hoztak két szekérrel.
7. (átvitt értelemben) Fürtös termésnek egy-egy gyümölcse v. <általában kisebb gömb v. tojásdad alakú gyümölcsből> egy-egy darab. A ribizli, a szőlő szemei. Ezen a fürtön ritkán vannak a szemek. Adj néhány szemet a cseresznyéből is. || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) <Ilyen gyümölcsből> egy-egy darab. Egy szem dió, mandula, mogyoró; egy szem barack, cseresznye, eper, meggy, pöszméte, ribizli, szilva, szőlő.
8. (átvitt értelemben) Egyforma elemi részek sorozatából álló tárgyak egy-egy ilyen elemi része. A gyöngysor, a lánc szemei. □ Keresgélem az olvasó széthullott szemeit. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) □ Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkra hazánknak. (Petőfi Sándor)
9. (átvitt értelemben) <Általában egyforma, rendsz. apró tárgyak közül> egy-egy darab. Az utolsó szemig: teljesen; az utolsó szemig felszed, összeszed vmit; egy szemet sem: egyáltalán semmit. || a. (átvitt értelemben) <Ráértéssel:> esőcsepp, hópehely. Nagy szemekben esik az eső, a hó. □ Óriás szemekben hull e zápor. (Arany János) || b. (átvitt értelemben) Vmiből nagyon kis mennyiség, nagyon kevés. Egy szemet se ad. Egy szemet sem aludtam. || c. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) <Vmely apró tárgyból> egy darab v. nagyon kis mennyiség. Egy szem cukor. Egy szem eső sem esett a múlt hónapban. Egy szem por sem volt a szobában. Két szem gyöngy leesett a földre. □ Nagyon jó föld az, de őszig nem esett rá egy szem eső. (Jókai Mór) Gondosan felöltözik, s feketébe, mindig csak feketébe, amelyen egy szem pornak sem szabad lenni. (Móricz Zsigmond)
10. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, gyak. tréfás, kedveskedő) <Emberek, állatok közül> egy-egy. Két szem lánya van. Nagyon szereti azt az egy szem gyermekét. Csak két szem lúdjuk maradt. Öt szem csirkéjük kelt csupán. □ Ádria tengernél utolsó szem őre Kezdé a kiáltást és adta előre. (Arany János)
11. (átvitt értelemben) Vmely kötött v. horgolt tárgynak a fonál egyszeri hurkolásával, áthúzásával készült eleme. → Fordított szem; → sima szem; → fut a szem; → leszalad a szem (a harisnyán); → megszalad a szem; → szalad a szem a harisnyán; → felszedi a harisnya szemeit; felszedi, tűre szedi a szemeket; egy, két, három stb. szemet → szaporít. Hány szemre kezded a pulóvert? □ Szép fehér ujjai közt sebesen kezdtek villogni a kötőtűk, de bizony váltig elejtette egyik szemet a másik után. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <vmely hálón v. más kötött tárgyon> ilyen hurkolt fonalakkal határolt lyuk. Nagyon nagy szeme van a hálómnak, kihullott belőle a dió.
12. (átvitt értelemben) <A fa és bokor hajtásán> a levelek tövében fejlődő egy v. több rügy, amelyből a következő évben hajtás, levél v. virág fejlődik. Alvó szem; hajtó szem; kipattan, kihajt a szem. □ Ez a híres formózai szilva A versaillesi üvegházból még ojtó szemet sem volt szabad senkinek adni belőle. (Jókai Mór)
13. (átvitt értelemben, ritka, tájszó) Lyuk <a sajt v. kelesztéssel készült tésztaféle, kenyér belsejében>. || a. (népies, régies) <Cserépkályhában> bemélyedő, tányér- v. bögreszerű csempe.
14. (átvitt értelemben) Szemhez (1) hasonló alakulat, rajzolat vmin (pl. pávatollon v. lepkeszárnyon). A pávatoll tarka szemei. □ A pávának száz nagy szeme van a tollán. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): (majd) kiég v. kisül a szeme: nagyon szégyelli magát; kopog a szeme az éhségtől: nagyon éhes; (tájszó) nagy szeme van vminek: nagy ára, becse, értéke van; vki, vmi szálka vkinek a szemében: bosszúságot okoz vkinek, s ezért el akarja távolítani, meg akarja szüntetni, szabadulni akar tőle; haragszik; neheztel rá; más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem: mások kis hibáját is észreveszi, felrója, de a maga nagy hibáit észre sem veszi; kilopja a szemét vkinek: nagy tolvaj; vmivel kitör(ü)li a szemét vkinek: ravaszkodva, aránytalanul csekély ellenszolgáltatással v. jelentéktelen engedménnyel elégít ki vkit; szemet szúr: <vkinek a magatartása, cselekedete> rosszallást, elítélést v. irigységet kelt; ld. még: ág, keresztben, por, vasvilla. Közmondás(ok): Több szem többet lát: ha többen megnéznek, szemügyre vesznek vmit, könnyebben észreveszik a hibáit; az egyén ítéleténél megbízhatóbb a többségé. Szemet szemért, fogat fogért: a rossz bánásmódot, gonoszságot hasonlóval szokták viszonozni.