SZELÍDÍT [ë v. e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë] -eni [e] (-ni)
- 1. Szelíddé (kül. 12) igyekszik tenni vkit, vmit. Állatot szelídít. □ Menj tigrisek, fene- | vadak közé, szelidíts hiénát. (Katona József) Mikor láttam, hogy az oroszlán, az állatok királya a cirkuszban mily szelíd és türelmes, rögtön kérdeztem, mivel szelídítik?
Éheztetéssel. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vmivé szelídít vmit: vmit így vmivé v. vmilyenné tesz. A vad erdőséget szántófölddé szelídítette.
- 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Vmely bántó megnyilatkozást, kül. kifejezést> enyhít. □ [A fordításban] némely kifejezéseket, p.o. [= példának okáért] "vigye el az ördög asszonyságodat leányostul" szelídíteni kellene. (Vörösmarty Mihály)
- Igekötős igék: megszelídít.
- szelídítés; szelídített; szelídítget; szelídíthetetlen; szelídíthető.