SZÉLESZT [e] tárgyas ige -ett, ..esszen [ë, e-ë], -eni [e] (-ni), (rendsz. határozóval) (
ritka,
irodalmi nyelvben)
Okozza, előidézi, hogy vmi(k) (el- v. szét)széledjen(ek); szétűz, szétoszlat, megszüntet vmit. □ Búdat a jó bor Messze széleszti. (Kölcsey Ferenc) Ami derűs, élvezd, Boruját meg széleszd. (Arany János) || a. <Tömeget> (szét)oszlat, szétszór, (szét)széledni kényszerít; <személyeket> egymástól elválaszt, eltávolít. □ A sors keze minket messzire széleszt Egymástól. (Petőfi Sándor)
- Igekötős igék: elszéleszt; kiszéleszt; széjjelszéleszt; szétszéleszt.
- szélesztés; szélesztett; széleszthető; szélesztő.