SZELLEMESKEDIK [e-e-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (enyhén
rosszalló)
Szellemes (2), tréfás ötletekkel, mondásokkal akar feltűnni, (kissé) erőltetetten, eredetieskedve tréfálkozik; szellemességeket mond; szellemesnek (1) , eredetinek (I. 3, 4) akar mutatkozni, de ez vagy nem, vagy rosszul sikerül (neki).
Csak szellemeskedik, de nincs benne humor. Mások rovására szellemeskedik || a. (
bizalmas,
rosszalló) Az alkalomhoz nem illő módon tréfálkozik.
Ne szellemeskedj! most nincs ennek helye!
- Igekötős igék: elszellemeskedik; végigszellemeskedik.
- szellemeskedés; szellemeskedő.