Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEKTOR [ë] főnév -t, -ok, -a
  • 1. (mértan) Körcikk.
  • 2. (átvitt értelemben, közgazdaságtan, 1945 után) A népgazdaság egyik ága, amely a tulajdonviszonyok alapján különül el a népgazdaság más részeitől; részleg. Állami, államosított szektor; a népgazdaságszocialista szektora; társadalmi v. társadalmasított szektor; tőkés szektor. Népgazdaságunk minden szektorát tervszerűen kell irányítani.
  • 3.* (átvitt értelemben) Bizonyos meghatározott munkaterület, hatáskör. Oktatási szektor; gazdasági szektor. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy saját szektorunkban túlteljesítjük a tervet.
  • 4. (1945 után) <Nagyobb sportpályán, stadionban> a lelátónak a közönség elhelyezkedésének megkönnyítésére elhatárolt része, amelynek gyakran külön bejárója, ill. följárója van. A D szektorba szól a jegye. || a. Vmely nagyobb lakótelepnek, középületnek, kórháznak stb. beűvel v. számmal megjelölt része. A telep E szektorában lakik.
  • Szóösszetétel(ek): magánszektor.