SZELEVERDI [e-e-e] melléknév (-n v. -en) [e], -bb és főnév -t, -k v. -ek [e], -je [e] (
népies, kissé
régies)
Szeleburdi.
Te kis szeleverdi! □ Tovább üzéd eszeveszetten Az ostobáskodásokat. | Most szépen vagy, szépen
de úgy kell az ilyen szeleverdinek! (Petőfi Sándor) A rátarti, nyugodt mozgású asszony szeles lett és szeleverdi. (Móra Ferenc)
- szeleverdiség; szeleverdiskedik.