Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (rosszalló) Olyan <személy, csoport>, akiben, amelyben nincs szégyenérzés, akin, amelyen nem látszik semmi szégyenkezés. Szégyentelen alak, banda. || a. (népies, rosszalló) Szemérmetlen, erkölcstelen. Szégyentelen némber.
2. (irodalmi nyelvben) Erkölcsi tisztaságának, feddhetetlenségének tudatában szégyent, önvádat nem érző, ill. nem mutató, tükröző <magatartás, arckifejezés>. □ Az ifjú elhalványodott; aztán komoly, felemelt, szégyentelen arccal lépett a haragvó elé. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ek, -e v. -je [ë, e, e] (népies, rosszalló) Szemtelen, gyalázatos személy. Mit csináltál már megint, te szégyentelen? Még szájalni mer vele a szégyentelen!