Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEGY
SZEGYCSONT
SZÉGYELL
SZÉGYELLNIVALÓ
SZÉGYEN
SZÉGYENBÉLYEG
SZÉGYENEL
SZÉGYENÉRZÉS
SZÉGYENÉRZET
SZÉGYENFA
SZÉGYENFOLT
SZÉGYENÍT
SZÉGYENKEDIK
SZÉGYENKEZIK
SZÉGYENKŐ
SZÉGYENLET
SZÉGYENLETES
SZÉGYENLŐS
SZÉGYENOSZLOP
SZÉGYENPAD

SZEGŐ [e] melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami szeg [1] (I. 1–3) vmit. Kenyeret szegő apa; nyakát szegő motoros.
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Olyan, aki, ami vmely erkölcsi kötelezettséget megsért, megszeg. A szerződést szegő fél; a szavát szegő férfi.
  • 3. Olyan <ember, állat>, aki vmely testrészt vmerre szegi (II). A fejét oldalt szegő fiú; nyakát magasra szegő paripa.
  • 4. Vmit szegéllyel ellátó. Kendőt, ruhát, zsebkendőt szegő asszony; tetőt szegő ember; a tájat szegő erdőség.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. (ruházkodás) <Szöveten, vásznon> beszegni való szél. A gyermekruhán, a konyharuhán bőven hagynak szegőt. || a. Az az anyag, amellyel vmit beszegnek; szegély. Egy kis piros szegő csinosabbá teszi az egyszerű ruhát. Szegőkel díszített blúzt viselt.
  • 2. (tájszó) A háztető éle.
  • Szóösszetétel(ek): 1. szegőcserép; szegőgerenda; szegőirha; szegőöltés; szegővarrás; szegőzsinór; 2. hitszegő; szószegő; törvényszegő.
  • szegős.