SZÉGYENTELJES melléknév (kissé
választékos)
Vkire nagy szégyent hozó, nagymértékben szégyellni való, ill. mások részéről megvetendő, másokban szégyenkezést keltő.
Szégyenteljes árulás, múlt, szerződés; vmely nemzet történetének szégyenteljes fejezetei; szégyenteljes bukást szenved; szégyenteljes helyzetben él. □ [A segélyezés] gyakran ismételve szégyenteljes megalázás. (Vas Gereben) Kimondták rá a halált, a legszégyenteljesebb, a legirtóztatóbb halált: a karóba húzatást. (Jókai Mór) A nevetségesség oly szégyenteljes. (Tolnai Lajos)