Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEGY
SZEGYCSONT
SZÉGYELL
SZÉGYELLNIVALÓ
SZÉGYEN
SZÉGYENBÉLYEG
SZÉGYENEL
SZÉGYENÉRZÉS
SZÉGYENÉRZET
SZÉGYENFA
SZÉGYENFOLT
SZÉGYENÍT
SZÉGYENKEDIK
SZÉGYENKEZIK
SZÉGYENKŐ
SZÉGYENLET
SZÉGYENLETES
SZÉGYENLŐS
SZÉGYENOSZLOP
SZÉGYENPAD

SZÉDÜLET [e] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. (régies) Szédülés következtében beálló, a rendestől eltérő testi-lelki állapot. Szédületbe ejt. □ Szédületében ingadozni kezde. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Fokozott érzelmek, indulatok következtében létrejövő kábultság, elragadtatás, rajongó csodálat. A szenvedély, a düh szédületében. □ Babonás szédülettel néz fel a…várra. (Vörösmarty Mihály) Édes szédület | volt a reménység, megkönnyebbedett | benne egy percre szorongó szivem. (Szabó Lőrinc)
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Bámulatba ejtő, szédítő dolog. Szédület, hogy mit csinál! Ahogy ő játszik, az már szédület. □ Szédület volt hallgatni,… mikor fölsorakoztatta…a német és spanyol auktorokat. (Móra Ferenc)