SZEGEZŐDIK [ë-e] tárgyatlan ige -ött, -tek [e], -jék (-jön), (
régies) szegződik [ë], (
ritka) szögeződik (csak 3. személyben)
- 1. <Lőfegyver, v. szúróeszköz> vkire fenyegetőleg irányul, vkire ráfogják. A pisztoly a halántékának szegeződik. A dárda a mellének szegeződött.
- 2. <Szem, tekintet> hosszabb ideig áthatóan vkire, vmire irányul. Vö: rászegeződik (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szegeződik. Tekintete rátok szegeződik. □ Szürkés szemei élesen szegeződtek egy bizonyos pontra. (Tolnai Lajos) Megérezzük, ha valaki szeme erősen ránk szegeződik. (Gárdonyi Géza)
- Igekötős igék: rászegeződik.
- szegeződés; szegeződő; szegeződött.