Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉDÍTŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -en [e], -bb
  • 1. Olyan, ami szédít (1), szédülést okoz. (növénytan) Szédítő vadóc: a pázsitfűfélék családjába tartozó vadóc egyik fajtája; termése mérges (Lolium temulentum). Szédítő hatással van rá a széna illata. || a. (gyak. túlzó) Olyan <rendkívül nagy méret, kiterjedés, gyors mozgás>, amelynek a nézése, szemlélése szédülést okoz. Szédítő iram, magasság, mélység. □ Mily borzalom S szédítő ily mélységbe nézni le. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Szédítő magas fal, – álmélkodott Gergely. (Gárdonyi Géza) Váltókon csattogott át, szemafórok mellett rohant el a vonat egyre szédítőbb sebességgel. (Hunyady Sándor) Fölöttem ég, alattam | széditő sziklafal. (Szabó Lőrinc)
  • 2. (átvitt értelemben) Kábító, elvakító, kápráztató. Szédítő kilátás, lehetőség. □ A kedvező szerencsének gyakran szédítő mámorában…ingadozás nélkül járt a kötelességnek s erkölcsnek ösvényén. (Deák Ferenc) A nő félgyermek vala még, s örült a szédítő ragyogásnak. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, rosszalló) Olyan <személy>, aki hazug ígéretekkel, alaptalan reménykeltéssel ámítva igyekszik megnyerni vkit. A kisembereket szédítő szélhámos. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan <személy>, aki komoly szándék nélkül, nagyzolva, játékból v. hiúságból udvarol vkinek, ill. igyekszik megnyerni vkinek a tetszését. A kislányt szédítő fiatalember.
  • 4. (átvitt értelemben, túlzó) <Fokozó szóként:> rendkívüli, elképesztő. Szédítően okos, vakmerő, szédítő mesterségbeli tudása van. Szédítő magasba szöktek az árak az infláció alatt. II. főnév -t, -je [e] (ritka, rosszalló) Vkit szédítő (I. 3) személy; szélhámos, szédelgő. Ne hallgass erre a szédítőre! □ Szédítő Nyakig van adóssággal…Csaló, hazug, szédítő. (Tolnai Lajos)