SZÁD főnév -at, -a, v. -ja száda szádát, szádája
- 1. (ritka) Vmely üreges tárgy, természeti alakulat tág nyílása, szája. A bánya, a barlang, a fazék, a hordó, a katlan, a kemence, a verem száda. □ Nehéz, tátongó lépések közeledtek barlangjának száda felé. (Jókai Mór)
- 2. (szövőipar) <Szövőgépen> a láncfonalak alkotta nyílás, amelyen át a vetélő jár. Alsó, felső, teljes, tiszta szád. A szádban levő nyüstök
- Szóösszetétel(ek): szádfal; szádfúró; szádkiképzés; szádpalló.