Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEDER [ë-ë] főnév szedret [ë-ë] v. (t), szedre [ë-e] v. -je [e]
  • 1. Rendsz. vadon termő, apró bogyókból összenőtt, félgömb alakú, hamvaskék v. fekete, savanykás ízű gyümölcs. Szedret szed, eszik; szereti a szedret. || a. Ezt termő, rendsz. erdős helyeken vadon növő, indás, tüskés cserjék vmely faja; levele tenyeresen összetett, virága fehér (Rubus caesius, tomentosus). Földi szeder. Megszúrta a szeder. Elburjánzott a szeder az utak mentén. □ [A kunyhót] befutotta…a tüskés földi szeder. (Jókai Mór)
  • 2. (népies) Fán termő eper. Szedret ráz a fáról. □ Cigányasszony ina fárad | fára köti lepedőjét | úgy ringatja csecsemőjét. | Bölcsőt tartja: bölcs a fa; Szedret adja: jó a fa. (Babits Mihály) Nekilódulnak a fának, s lehullt rájuk pár szem fekete szeder. (Gelléri Andor Endre) || a. (népies) Eperfa (1).
  • Szóösszetétel(ek): szederbozót; szedercserje; szederfolt; szederlevél.