SZEDELŐDZKÖDIK [ë-e v. ë-ë] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön) szedelőzködik (
bizalmas)
<Személy> indulás előtt azzal van elfoglalva, hogy holmiját lassan, kényelmesen összeszedi, útra készülődik.
Mindjárt mennek, már szedelődzködnek. Szedelődzködjünk, aztán menjünk. A vendégek szedelődzködni kezdtek. □ Szedelőzködjetek! Délután hazaindulunk! (Gárdonyi Géza) A templomok tornyai elütötték a fél nyolcat, és a lány szedelőzködni kezdett. (Hunyady Sándor)
- Igekötős igék: felszedelődzködik; összeszedelődzködik.
- szedelődzködés v. szedelőzködés; szedelődzködő v. szedelőzködő.