SZÁZSZORTA [z-sz] számnév, tőszámnév (határozóragos, határozószó-szerűen)
- 1. (választékos, túlzó) <középfok mellett:> sokszorosan. Százszorta jobban; százszorta okosabb. □ Temetésre kit kísérnek? | Akárki! már nem földi rab, Nálam százszorta boldogabb. (Petőfi Sándor)
- 2. (elavult) Nagyon sok alkalommal; nagyon sokszor. □ Rád ismerek! kemény csatáimon Százszorta látám halvány arcodat. (Vörösmarty Mihály)