Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A szaval (1) igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, előadás(mód); az a tény, hogy vki szaval, ill. az a cselekvés, hogy vmit szavalnak; versmondás, művészi szövegmondás, előadás(mód). Drámai, humoros, művészi, szép, színészies szavalás; a szavalás gyakorlata, kézikönyve, művészete; a diák, az előadóművész szavalása; balladák, költemények szavalása. Feszült figyelemmel hallgattuk a szavalást. □ Legélénkebb volt Lendvay játéka Mai szavalása már sokkal tisztább s helyesebb volt. (Vörösmarty Mihály) Lendvayné szavalásáról így ír az Athenaeum: "Lendvayné Vörösmarty legújabb elegiáját szavalta el sok bensőséggel, emelkedő hévvel." (Gyulai Pál)
2. (népies, régies) Szónoklás (1) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Sok, nagyhangú, üres, puffogó beszéd. Üres közhelyek szavalása. Nem szavalásra van itt szükség, hanem tettekre Unjuk már ezt a sok szavalást.