SZAVALAT főnév -ot, -a, (
népies) szavallat
- 1. Költeménynek vmely alkalommal, többnyire műsor keretében való előadása. Szavalatok következtek. Vállalkozol egy szavalatra?
- 2. (régies) Szavalás (1). □ Elszavalá a verset, mely a szavalat által
méltó hangját találta meg. (Vas Gereben) Felolvasásokat és szavallatokat tartottunk, saját és idegen művekből. (Jókai Mór) Egy-két szüle
elégedetlen reszkettette a fejét, hogy az urak már a templomból is panorámát csinálnak, és szavalatot tartanak az oltár előtt. (Móra Ferenc) || a. Versnek, költeménynek művészi előadásmódja. Hogy tetszett a szavalatom? □ Petőfi könnyekre fakasztott érzékeny szavalatával. (Jókai Mór)
- 3. Nyilvános művészi előadásra szánt vers. Szavalatok gyűjteménye.
- szavalati.