Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) Szárnya mozgatásával száll; repül. Magasba szárnyal. □ Ha sas vagyok Fenn szárnyalok, Fenn mint az ég. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) szárnyal a hír: gyorsan terjed a h. □ A vidéken különböző hírek szárnyaltak. (Eötvös József)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Hang, dal(lam)> könnyedén, erőfeszítés nélkül, tisztán zeng. □ Anyám dalolt : oly üdén | szárnyalt a hangja, s oly szomorú fény | ragyogta be, hogy szívem reszketett. (Szabó Lőrinc)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Lélek, gondolat> nagy lendülettel a megszokott és a közönséges fölé emelkedik. □ A lányka lelke messze szárnyalt a jövőben. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Szellemi termék, kül. költemény, zenemű> magával ragadó lendülettel magasztos érzéseket, gondolatokat fejez ki. □ Ébred a dal s égig szárnyal. (Tompa Mihály)