SZAPORÁZ ige -tam, -ott, -zon (
népies)
tárgyas A szokottnál gyorsabban, sietősen, szaporán v. egyre gyorsabban csinál, végez, mond vmit.
Szaporázza a beszédet; szaporázza lépteit, szavait, a táncot; szaporázza a munkát. □ Szaporázza léptét a fiú sűrűbben. (Arany János) S az emberi lélegzés halk zenéje Szédülten szaporázza ritmusát
(Tóth Árpád) [Etel] nagyon szerette hallgatni, mikor így osztozkodtak egymással, Mátyás
pattogva és szaporázva az adtát, Ferenc pedig csöndes szóval,
ahogy ő szokta. (Móra Ferenc) || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Fürgén, frissen táncol, járja (a táncot).
Ni, hogy szaporázza! □ Minden sark billeg a táncra; Azután vidorabb lesz, majd sebesebb; A tánc is utána pőrébb, hevesebb, Amint kopog és szaporázza. (Arany János) || b. (tárgy nélkül) (
ritka) Gyorsan lépked; siet. □ Összehúztuk a kabátunk gallérját, s reszketve szaporáztunk tovább. (Petelei István)
- Igekötős igék: megszaporáz.
- szaporázás; szaporázó; szaporázott; szaporáztat.