Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZAPPANLÚG
SZAPPANOS
SZAPPANOSODIK
SZAPPANOZ
SZAPPANPEHELY
SZAPPANTARTÓ
SZAPU
SZAPUKA
SZAPUL
SZAPULÓ
SZAR
SZÁR
SZARACÉN
SZÁRAD
SZÁRADÁS
SZÁRADT
SZARAKODIK
SZÁRAS
SZÁRASODIK
SZÁRASZT

SZÁRNYASZEGETT [e-ë] melléknév -en, (-ebb) [e, e]
  • 1. (választékos) Letört szárnyú. Szárnyaszegett madár, pillangó. □ Esdekelve nézett rám, olyan hangokat nyögve, amilyenekkel a szárnyaszegett madárka könyörög a vadásznak, hogy ne ölje meg. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Buzgalmában, lelkesedésében, reményeiben letört <személy>. Szárnyaszegett művész. □ Itt a szárnyaszegett emberek vergődéséről lesz szó. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos. □ A szárnyaszegett szerelemnek nincs meg a régi hatalma. (Ambrus Zoltán)
  • szárnyaszegettség.