Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÁMŰZ [m-ű] tárgyas ige
  • 1. <Rendsz. politikai okokból> büntetésképpen megtiltja vkinek, hogy vhol tartózkodjék, huzamosan kitilt vkit vmely nagyobb területről, amely az illetőnek addig állandó tartózkodási területe, hazája volt. Vkit száműz az országból. Szibériába száműzték a cári uralom alatt. □ Cseles nagyok szavára Száműzte a király. (Tompa Mihály) Mikor [Dantét] Flórencből száműzték, lekergették őt az alkotó cselekvés teréről. (Péterfy Jenő) Száműzni kell valakit, vagy vérrel a vért lemosni. (Babits Mihály–Szophoklész-fordítás)
  • 2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Nem tűr meg vmit vhol, távoltart, megszüntet vmit. Az ilyen módszereket száműznünk kell a közigazgatásból. □ Az éhes gyomor minden sentimentalismust száműz. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) <Közösség, politikai helyzet> leszorít vkit a társadalmi közösségi élet területéről, s magányra ítél. □ E nehéz korszak száműzött engem íróasztalomhoz. (Jókai Mór) || a. <Közösség, társaság> kitaszít, ill. nem vesz be vkit.
  • száműzet; száműzhető; száműző.