Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÁNTÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, aki a szántás (1) munkáját végzi. || a. Olyan <állat>, amellyel szántanak. || b. Olyan <eszköz>, amellyel szántanak. Mélyen szántó: a) (ritka, mezőgazdaság) olyan <eszköz>, amely a szokásosnál mélyebbre szántja a földet; mélyen szántó eke; b) (átvitt értelemben, választékos) a dolgok mélyére ható, a belső összefüggéseket alaposan feltáró <szellemi megnyilvánulás>. Mélyen szántó beszéd, fejtegetés, gondolat.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan, aki, ami szánt (3–4). A papírra sorokat szántó férfi; az arcra barázdákat szántó gond.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (ritka) Az a személy, aki éppen most szánt [1] (1). Kiviszem az ebédet a szántóknak. □ Hullámzó vetés közt Búvócskázik a fürj… Majd egy nyúl szökik fel… "Elébe! elébe!" kurjogat a szántó Ösztökéjét rázva. (Arany János) Néhol egy-egy kései szántót láttunk, amint megfordította az ekéjét a barázda végén. (Babits Mihály)
  • 2. Rendszeresen megművelt földterület; szántóföld. Jól termő szántók. □ Piszkosbarna füstje fodrosan repült a kövér szántók felett… (Mikszáth Kálmán) Van a tanyához szántó, abban leginkább búzát meg kukoricát szokott termelni. (Tömörkény István)
  • Szóösszetétel(ek): szántóeke; szántógazdaság; szántógép; szántóhold; szántómarha.