SZÁNDÉKOZIK ige -tam, -ott, -zék (-zon), (a jelentő mód jelenben gyak.:) szándékszik ..szom, ..szol, ..szunk, (
ritka) ..szotok, ..szanak (rendsz. főnévi igenévvel)
- 1. tárgyas (csak főnévi igenévi tárggyal) Elhatározza, felteszi magában, tervbe veszi, hogy vmit tenni fog; készül, tervez, akar. Mit szándékozol tenni? Házat szándékozik építeni. Hova szándékozok utazni? □ Már hős Ete mentve van; újra | Fegyvereket, paripát szándékszik venni. (Vörösmarty Mihály) Már 1819-ben szándékszott megindítani egy zsebkönyvet. (Gyulai Pál) Egyebet se szándékozom csinálni, mint egész este haragudni. (Mikszáth Kálmán)
- 2. tárgyas (csak főnévi igenévi tárggyal) (kissé bizalmas) Vmi készül vele történni; vmi majdnem megtörténik vele. Nem szándékozik enyhülni az idő. Úgy látszik, esni szándékozik. □ [A széna] minden zökkenésnél a benn ülők nyaka közé szándékozott esni. (Jókai Mór)
- 3. tárgyatlan Készül vhová menni. Hova szándékozol? □ A másvilágra sem ő nem szándékszik, sem a gyerekeket nem ereszti, ha nem muszáj. (Mikszáth Kálmán)
- szándékozás; szándékozó.