SZÁNDÉKTALAN melléknév -ul (
választékos)
Olyan <tett, tevékenység>, amely szándék, előzetes elhatározás nélkül ment v. megy végbe; nem szándékosan, nem készakarva tett. v. történt; szándékosság nélküli, akaratlan.
Szándéktalan bántalom, cselekedet, sértés, kár. Szándéktalanul mondta azt, hogy
□ A nagyapja egymaga nevelte
egyetlen unokáját
; és nevelhette-e szeretetre irántam,
nem kellett-e szándéktalanul is elidegeníteni tőlem, kit ő maga mindig gyűlölt
(Kaffka Margit)