Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Embert, állatot, közösséget> bajában, balsorsában sajnál; részvétet, szánalmat érez iránta. Szánom szegény fejét, de nem segíthetek rajta. □ De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! (Kölcsey Ferenc) Vagyok tékozló és eretnek, De ott engem szánnak, szeretnek. | Engem az én falum vár. (Ady Endre) Ekkora nyomorúságban, mint a mienk, már is vigasz , ha szánni tudjuk egymást. (Móra Ferenc) || a. (költői) Részvéttel szemlél vmit, részvétét érez iránta. □ Számon keserveiteket emberek! (Katona József) Én szánlak, ember, szánom sorsodat. (Vörösmarty Mihály)
2. Szán vkit, vmit; vmely fenyegető baj, veszedelem előtt szánalomból, szeretetből fakadó kímélettel van iránta. □ Csókolj meg, s vasadat döfd ide, oh ne szánj! (Berzsenyi Dániel) És monda akkor az Isten: "Te szánod | a tököt, amely egy éjszaka támadt | s egy másik éjszaka elhervadott És én ne szánjam Ninivét, amely évszázak folytán épült vala fel?" (Babits Mihály) || a. (népies) Nem szánna vmit tenni: kedve volna hozzá, hogy vkivel vmit tegyen, szívesen tenne vkivel vmit. Nem szánnám pofon ütni, olyan haszontalan volt. □ Nem szánnám őket sorra csókolni (Vörösmarty Mihály)
3. Szán vkit: szánakozik, sajnálkozik rajta. □ Szánj, édes néném, szánj, mivel írni akarok, és nem tudom mit. (Mikes Kelemen) Nincsen aki sírna vélem, Szánna engemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Gazdag vagyok, mint a vén uzsorás, | ki rongyba jár, és vigyorog, ha szánják. (Kosztolányi Dezső) || a. (költői) Szánva: szánakozva, sajnálkozva, sajnálattal, szomorúan. □ Kedves urára szánva tekint. (Arany János) S jég-útjukat szánva szórja be | Hideg gyémántporral a Nap (Ady Endre)
II. (többnyire múlt időben) Vhova tenni, vkinek juttatni szándékozik.
1. Vkinek szán vkit, vmit: <gondolatban, magában, a másiktól függetlenül> úgy dönt, hogy vkinek ad vkit, vmit; juttat. Neked szántam ezt a könyvet. Kinek szántad ezt az ajándékot? □ Annak szánta lányát, akit keble választ. (Arany János) Több szépség ez , mintsem hogy egy embernek szánta volna az úristen. (Mikszáth Kálmán) || a. <Vmely előzetes szándék, terv, ötlet v. inger alapján> vkinek akar adni vmit, vmiben részesíteni akar vkit. Vmit szán vkinek. Ezt az ütést nekem szánta. Nem tudni, milyen sorsot szán neki a végzet. || b. (költői) <Feltett szándéka, terve szerint> vminek szentel, áldoz vmit. □ E tárgynak szánok éjet és napot. (Madách Imre) || c. <Előzetes elhatározás, döntés alapján> vmiül kijelölt vkit vmire; úgy dönt, hogy vki vmi, vmilyen legyen. A szerencsétleneket ágyútölteléknek szánták.
2. Vkit, vmit vminek szán: azt v. úgy tervezi, hogy vkiből, vmiből ez v. az lesz; vmiül, vminek tervez vmit; vmire vminek gondolatban, szándékában kijelöl vkit. Az apja katonának szánta. Ezt a szobát tanteremnek szánják. □ Földes szoba volt Bizonyára hombárnak szánta a molnár. (Gárdonyi Géza)
3. Vkit (v. állatot) vmire szán: úgy tervezi, hogy vele vmit csinál; vmilyen sorsot kíván neki juttatni; vmely célra kijelöl. Az állatot leölésre szánta. □ [A kapitánnyal] alkudozni kezdtünk Megmondtuk neki, hogy nem bántjuk, de elfogadjuk hagyni a hajóját mindannyian, akik deportálásra vagyunk szánva. (Jókai Mór) || a. Vmit vmire szán: vmilyen célra szándékozik fordítani, felhasználni. Ezt az összeget ruhára szánta. A legszebb gyümölcsét eladásra szánta. □ Gabona-termesztésre szántad minden gondodat. (Csokonai Vitéz Mihály) [Döbrögi] kéreti hát ezt a felcsert is, hogy ha az Istent | Féli, tekintse az ő nyomorúságát, s ha csak egy két Pillantást szánjon megnézésére. (Fazekas Mihály) || b. <Időt> fordít vmire, vkire; a maga idejének egy részét vminek az elintézésre használja, vki kedvéért feláldozza. Erre most nem tudok időt szánni. Mikor tudnál egy kis időt szánni arra, hogy ? Szánj rám néhány percet, és hallgass meg.
4. Vminek (vkit) vkire, vmire, vhova szán: az a szándéka v. előzetes döntése, hogy vkit, vmit vkire hagy, ill. vkit, vmit vhova, vmibe tesz, állít. Ezt a zöldséget a levesbe szántam. A gombot a kabátra szánja. □ Aranyezüst kinccsel teli nagy sok vermed: Őseid rád hagyták: de te kire szánod? (Arany János)
5. (irodalmi nyelvben) Vmire v. miül szánja magát: <belső döntéssel, elhatározással> eltökéli magát vmire (rendsz. nehéz, fájdalmas dologra); vállalja, hogy vmi legyen belőle, hogy vmi osztályrészül jusson neki. Áldozatul szánja magát; halálra szánta magát; sivár, magányos életre szánja magát; a → végsőre szánja magát. □ És nincsen, ki magát Ármánynak szánja halálra (Vörösmarty Mihály) || a. (választékos) Vmire szánja a fejét: (el)szánja magát vmire. □ Nagyra fejét, egyszer, örömestebb szánja, Mint hogy ne henyéljen már ennek utána. (Arany János)