Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SZÁMKIVETÉS főnév -t,- e [e] (csak egyes számban) (régies, választékos)
1. A számkivet igével kifejezett cselekvés, büntetés, ill. az a cselekvés, hogy vkit számkivetnek, száműznek; száműzetés, száműzés. A forradalmárok, a lázadók számkivetése; számkivetéssel büntet, sújt vkit. || a. A számkivetett személynek, a száműzöttnek állapota, helyzete, sorsa. A számkivetés évei, keservei; számkivetésbe küld vkit. Számkivetésben élt. □ A császár csudálkozék cselekedetén: "hogy vagyon a, hogy én azért hivattam ide Pilátust, hogy számkivetésbe küldjem " (Mikes Kelemen) || b. Önkéntes számkivetés: az ország elhagyása, külföldön való megtelepedés politikai okokból; emigráció. Önkéntes számkivetésbe ment. Önkéntes számkivetésben élt.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vhonnan való kirekesztés, kiközösítés, kitagadás. □ El kellett magunkat szánni az erkölcsi halálra, a kiközösíttetésre, a számkivetésre. (Móricz Zsigmond)