Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. Vminek a mértékét, értékét, lehetőségét megállapítja, ill. próbálja megállapítani.
1. tárgyas Vmit vmennyire számít: számokkal végzett műveletek alapján megállapítja, hogy vmely összeg mekkora. Az összes kiadást száz forintra számította. || a. tárgyas (Vmitől) számít: vmit alapul, kiindulási pontul véve állapít meg vmely összeget, ill. számban kifejezett mértéket. Mától számítva egy hétre; a talajtól számítva egy méter magas. A hegyek magasságát a legközelebbi tenger felszínétől számítják. □ Maguknak való emberek azok, innen-onnan ötödik esztendőre forduló házasok, mert úgy kell számítani, hogy már az esküvő előtt is együtt éltek. (Móra Ferenc) || b. Vmit vmitől számít: vmely időtartamnak, korszaknak a kezdetét vmely időpontra teszi. Az újkort Amerika felfedezésétől számítjuk. || c. (tárgy nélkül) Számokkal művelete(ke)t végez, hogy bizonyos eredményt megkapjon: számol. Egész nap töprengett és számított.
2. tárgyas Vmihez számít: vmely összeghez <más, rendsz. kisebb összeget> többletként hozzáad; hozzászámít. Vmihez kamatot, pótdíjat, felárat számít. Számítsa a többihez! A termelői árhoz 10% hozzájárulást számítunk. || a. tárgyas <Számvetésben vmely összeget> tételként figyelembe vesz, és más tételekhez hozzáad. Most ne számítsuk az apró kiadásokat. || b. tárgyas <Számolásban> vmely egységre eső mennyiségként feltételez, és további számolási műveletek alapjául tekint. 50 kiló búzát számítunk keresztenként. Fejenként v. minden személyre öt szendvicset kell számítani. □ Egy esztendőre csak háromszáz napot számítva, a többit leütve az ünnepekre, háromezerhatszáz forint ezüstben (Móra Ferenc)
3. tárgyas Vhogyan, vmennyiért számít: <árut, munkát, szolgáltatást> bizonyos összegre becsül, és annyit kér érte; vmely összegért ad. Hogy számítja? Mennyiért v. mennyibe számítja? Olcsón, drágán számította. □ [A] Társas vacsorákat 1 frt 20 krajcárjával számítja csak, (Tolnai Lajos) Ha már nagyon viselt, megadom az árát; mire számítják? (Justh Zsigmond) || a. Vmit, vmennyit számít vmiért: <ár, ellenszolgáltatás fejében> vmely összeget kér érte. Sokat számít ezért a használt bútorért. Mennyit számít a munkáért? Négy forintot számított egy fej karfiolért. Nagy munkadíjat számított ezért a kis munkáért.
4. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova számít: vhova, vmely csoportba, közösségbe sorol, oda tartozónak tekint vkit, vmit. Vö: ideszámít, odaszámít (1). A legjobb írók közé számítják. Őt nem számítják hozzátok. Őt ne ide számítsd. Engem is oda számítanak, ahova téged. Ezt a pontot ne ide számítsd. Ezt a jobb könyvekhez számítom. □ Mi őseinkhez számítjuk Etelét. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vminek minősít, tart, tekint vmit. Ezt én gyenge munkának számítom. Munkáját kitűnő teljesítménynek számíthatjuk. □ Nyereségnek kezdte számítani a halált. (Arany János) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Nem számítva (azt): nem is tekintve, nem is véve figyelembe.
5. Vmit számít vmire: becslés alapján úgy gondolja, úgy tervezi, hogy vmely összeg v. vmely idő szükséges és elegendő vmihez; vmit előirányoz vmire. 100 forintot számítok az útra. Fél napot számíts erre a munkára. || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Pongyola szóhasználatban.> Vmit számít tenni: úgy tervezi, hogy vmit tesz. Szerződést számít kötni más országokkal is. || b. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Tervez. Vmit vmire v. vmibe számít: úgy gondolja, hogy vmi annyi időt vesz igénybe. Négy hétre számította a tatarozást. □ Egy pár hónapra sem számíthatok, s nem intézkedhetem előre. (Arany János) Utunkat három-négy napba számítják. (Móricz Zsigmond) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Mérlegeli a dolgokat; latolgat, töpreng. □ Ama szent haragban, mely soha nem számít, Midőn szórja méltó dühének villámit, Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet. (Arany János)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számít vmire: úgy sejti, úgy gondolja, hogy megkap, elér vmit, v. hogy vmi bekövetkezik; el van készülve rá. Nagy termésre számít; a legrosszabbra számít. Nem számítottam rá. Erre ne is számítson! Számítunk az esőzés megindulására. □ Annak az embernek már felesége van, meg kis családjai vannak, oda [= arra] hát ne is számítson, hogy az elvegye. (Tömörkény István) Optimista természet volt olyas valamire számított, hogy valami remek hírrel kelti fel álmából a csengetés. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, rosszalló) Vmire számít: másnak vmely gyengéjére, hibájára v. vmely másnak hátrányt okozó, neki pedig előnyös eseményre alapozza, építi eljárását v. tervét. A szálhámosok másnak a jóhiszeműségére számítanak. A támadók a kis ország felkészületlenségére számítottak. A reakciós kormány arra számított, hogy a háború segít a politikai helyzet megszilárdításában. || b tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmire igényt tart; bizonyosra, biztosra veszik. Elismerésre, érdeklődésre számít. Számítok közreműködésedre. Mindig számíthatunk a támogatására. Mikor számíthatok a cikk megjelenésére? Számíthattok rá, hogy elkészül. □ Arra veszett kutya módra számítok, hogy Pesten minél elébb vendégem léssz. (Petőfi Sándor) Száz forint adományra számítanak tőlem. (Mikszáth Kálmán) Arra számított, hogy ahogy telik-múlik az idő, majd Mátyásnak is be kell ismerni, hogy mégiscsak okos asszony ő. (Móra Ferenc) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számít vkire: várja őt magát v. segítségét, támogatását. Rám számíthat. Számítok magára. Vendégekre számít ma este. Hatalmas pártfogóra számított. □ A gyermek se számítson tovább a szülőre: a fecske csak addig tartja el a fiait, míg szárnyra nem kelnek. (Móricz Zsigmond)
II. Vmilyen értéke, érvénye, lényege, mivolta van.
1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (Vmennyit) számít: bizonyos értékben kell figyelembe venni; annyit ér. Keveset, sokat számít. □ A csikó meg a felső huszat számít ebben a furfangos játékban. (Tömörkény István) Az ő élete, az a bizony nem sokat számít. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (régies) Vmennyit elér, kitesz. □ Cynthiának meg kellett számlálnia érverését, hogy meggyőzze, miszerint az most is hatvankettőt számít egy perc alatt. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan Vhányszor számít: bizonyos arányban v. annyiszor kell figyelembe venni. Ez az út ilyen melegben duplán számít. □ A háborús esztendők kétszeresen számítanak. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben) Érvényes. Számít ez a gól, vagy nem számít?
2. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Bizonyos jelentősége, fontossága van. Nem számít: a) nem fontos; b) mindegy, nem törődöm vele; nagyon is számít; keveset, sokat számít. Mit számít ilyenkor a testi erő!? Ott volt mindenki, aki csak számít. □ Itt csak hercegnél kezd az ember számítani. (Justh Zsigmond) Mindazoknak az uraknak, akik valamit számítottak a kis határszéli városkában, egytől egyig óspanyol bajuszuk volt. (Krúdy Gyula)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vminek, vmilyennek számít: vminek tekintik, tekinthető, annak kell tekinteni. Ez hibának számít. A gyöngytyúk is háziállatnak számít. A munkásbíró közhivatalnoknak számít. Te nem számítasz vendégnek. A rabszolga nem számított embernek. Ez náluk már szépnek számít. □ Ebben a parlamentben mindenki följebb [= nagyobbnak] számít a valódiságánál. (Mikszáth Kálmán) Valósággal áldásnak és szerencsének számította a "nemzet", hogy az uralkodó segítségére jön. (Móricz Zsigmond) Óriási poénnak számított, hogy egy igen előkelő, öreg dáma szeszélyes kedvében védelmébe vette az üldözöttet. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmihez v. vkik közé számít: vhova, vmely csoportba, közösségbe tartozik, oda sorolható, odatartozónak tekinthető, ill. tekintendő. Vö: ideszámít, odaszámít. (2). Ez nem ide számít, hanem a másik csoportba. Ő is oda számít, ahová te. A nemességhez számít. Még mindig a legszebb asszonyok közé számít.