Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZABADSZÁJÚ melléknév -an, -bb Olyan <személy>, aki az illemet, az erkölcsöt, a jó ízlést sértő, ízléstelen, illetlen módon szokott beszélni. Mocskos, szabadszájú ember. □ Egy kicsit trágárkodik Szabadszájú a felesége bájainak elbeszélésében is. (Petelei István) || a. (ritka) Olyan <személy>, aki az udvariasság és a jó modor szabályait mellőzve, minden kertelés, gátlás nélkül szokott beszélni; szókimondó. □ Jaj, de ostoba vagy, kedveském – vágott közbe a szabadszájú Pista. (Mikszáth Kálmán)
  • szabadszájúság.