Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka, választékos) Olyan, aki, ami nehéz helyzetéből kiszabadít, bajától megszabadít, politikai elnyomás v. ellenséges megszállás alól felszabadít vkit, vmit; szabaddá tevő. (választékos) szabadító halál: a küzdelmes, szenvedésekkel telt élet végét jelentő h. □ S ha itt van már a szent, a várt Szélvész, | Kapja meg végtén [= végtére] szegény Magyarország | A szabadító magyar tanitót. (Ady Endre)
2. (ritka, költői) Szabadságról szóló, szabadságot hirdető, jövendölő v. követelő; felszabadító. □ Egy emberöltőn folyt a dáridó. | S ékes meséje Toldi hűségének, | Soha egy riasztó, becsületes, Egy szabadító vagy keserü ének. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ja Szabadító személy. □ Ki holtak szabadítóid, oh | te vasra vert hazám! (Katona József) A nők csókolták kezét, lábát, köntösét a szabadítójuknak. (Gárdonyi Géza)