Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÁJÍZ [j-í] főnév
  • 1. Az íz érzetéhez hasonló érzés az ember szájában, melyet akkor is érez, mikor nem eszik v. iszik. Jó, kellemes, kellemetlen szájíz; keserű szájíz: (átvitt értelemben is) vmivel járó, vmi által okozott kellemetlen (utó)érzés, hangulat, rosszkedv; rossz, savanyú szájíz; rossz szájízt hagy maga utána v. rossz szájíz marad utána az emberben: (átvitt értelemben is) kellemetlen, rossz emléket hagy <vkinek szereplése, kijelentése, viselkedés>. Kellemetlen szájízről panaszkodik.
  • 2. (ritka) Ételre vonatkozó ízlés; az ember(ek) szája íze. □ Szegény édesanyánk bizony nem tanított bennünket egyébre, mint hogy a jó szájízre való ételt hogyan kell megfőzni. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben) Ízlés, tetszés. Tréfái nagyon jól illettek az akkori idők szájízéhez. (Jókai Mór)
  • szájízű.