SZÉLFÚVÁS főnév szélfújás (rendsz. csak egyes számban, birtokos személyraggal nem haszn.) (kissé
választékos)
Szél [1] (1).
Dühöngő, enyhe, erős, forró, hideg, langyos, melengető, orkánszerű, szelíd, viharos szélfúvás; a szélfúvás csillapodik, csökken, erősödik, fokozódik, megszűnik, növekszik. A vetés hullámzik a szélfúvásban. □ Margitot egy hideg szélfúvás is sírba viszi, ha kényére hagyom. (Gárdonyi Géza) A lovasok megállottak a
szélfúvásban odakinn a fogadó előtt. (Krúdy Gyula)