SZÁLLINGÓZIK tárgyatlan ige -ott, -tak, -zék (-zon) (egyes számban csak 3. személyben)
- 1. <Hó> ritka pelyhekben, lassan hull, száll; szállong. □ Az égből fehér pelyhekben szállingózott a hó. (Gárdonyi Géza) Hócsillagok szállingóznak. (Bársony István) || a. (ritka, népies) <Apró, könnyű részecskékből álló anyag> szállong, szálldogál. A levegőben por, pehely szállingózik.
- 2. (csak többes számban) (átvitt értelemben) <Több ember egyenként v. kisebb csoportokban> ráérősen, kényelmesen megy v. jön vhova, vhonnan. Már szállingóznak a vendégek. □ A falu minden részéből szállingóztak a nagytarisznyás fiúk meg a piroskendős kisleányok. (Gárdonyi Géza) Nyolc felé hivatalnokok szállingóztak a Várba, szivarral szájukban. (Kosztolányi Dezső)
- 3. (átvitt értelemben) <Hír> ismeretlen forrásból kiindulva, lassan-lassan szájról szájra terjed. Furcsa hírek kezdtek szállingózni a faluban.
- Igekötős igék: beszállingózik; elszállingózik; hazaszállingózik; kiszállingózik; leszállingózik, visszaszállingózik.
- szállingózás; szállingózó; szállingózott.