Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÜNIDŐ [n-i] főnév (régies) szűnidő
  • 1. (iskolai, kissé választékos) Az az egy hétköznapnál hosszabb idő, amikor a tanítás szünetel; szünet, vakáció. A tanulók a szünidőben vidéken dolgoztak. □ Szüreti szűnidő itt [= Nagykőrösön] ugyan lesz, de nem egy hónapig, mint Patakon, hanem csak két nap, legfölebb egy hétig. (Arany János) Szünidő volt, és Szindbád nevelőivel a kisvárosban lakott. (Krúdy Gyula)
  • 2. (ritka, régies) Az az idő, amikor vmely munka, tevékenység szünetel. □ És mondd, ha egy kis szűnidő marad, Siessenek hozzám… (Vörösmarty Mihály) Írtál már eleget és jogosan követelhetsz egy kis szűnidőt a szerelem karjai közt. (Arany János)
  • szünidei; szünidejű.