Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában szülő. □ [Kis gyermek halálárára.] Nem csak magad menél, elvitted a Szülék vidámságát, elvitted a Legszebb remények gazdag bimbaját. (Vörösmarty Mihály) Férj, szüle testvérnek szakad érted szíve, Juliskám! (Arany János) || a. Kül. (édes)anya, szülőanya, gyak. megszólításként, nem csak a gyermek, hanem a férj v. más kívülálló részéről is. Édes, kedves szülém. Apád is elment és szüléd is? □ Imádkoznám, de nem tudok, hiába Édes szülém tanított volna rája, Jaj de régen temetőn a fejfája. (Tompa Mihály) Mit csinál édes apádurad Hát édes szüléd? (Tolnai Lajos) Nem is ő akarja az órát, hanem szüle, mert azt mondja, hogy más mindenkinek van zsebórája a környéken, csak neki kell szégyelnie magát a komaasszonyai előtt, hogy az ő urának még most sincs. (Móra Ferenc)
2. (tájszó) Nagyanya.
3. (tájszó) Anyóka, (öreg) nénike. Hova viszi a rőzsét, szüle? □ Egy-két szüle elégedetlen reszkettette a fejét, hogy az urak már a templomból is panorámát csinálnak. (Móra Ferenc)