SZŰCS főnév -öt, -e [e], (
régies) szőcs
Kikészített szőrmént, prémet ruházati cikké feldolgozó szakképzett iparos.
A szűcs bundát varr. □ Itt ki szőcs, ki szabó. Valami főrenden levő emberek itt nincsenek. (Mikes Kelemen) Igy jár a szűcs, szabó, s minden mesterember, Kiket jó haszonnal bíztatott december. (Csokonai Vitéz Mihály) Az én apám szűcs volt
Mint szűcs jött vándorló évei alatt Zsarátnokra, és itt megtelepedett. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): szűcshímzés; szűcsinas; szűcslegény; szűcsmoly; szűcsmunka; szűcsműhely; szűcssegéd.
- szűcsség.