SZÜNTET [e] tárgyas ige -ett, ..essen [ë, e- ë]
- 1. (ritka) Eszközli, okozza, hogy vmi szűnjön; csökkent vmit. Ez az orvosság máris szünteti a fájdalmat. □ Fiam! egy tréfáért a tréfa elég lesz; Vagy ha harag, szüntesd lángját haragodnak, Csilapítsd boszúját mérges magyaroknak. (Arany János)
- 2. (katonaság) Tüzet szüntess!: hagyd abba v. hagyjátok abba a tüzelést!
- Igekötős igék: beszüntet; megszüntet.
- szüntetés; szüntetett; szüntethető; szüntető.