SZUTYONGAT [szutyongat v. szuttyongat] tárgyas ige -tam, -ott, ..asson (
népies)
Folytonosan noszogat, sürget, nyaggat, zaklat vkit.
Hitelezői egyre jobban szutyongatták. □ Én itt falun szutyongatom az ifjú nemzedéket. (Arany János) Ferenc
deputációt vezetett a polgármester úrhoz az iskola iránt, és a követet, a bárót is egyre szutyongatta, hogy csináltassák meg az iskolát, és adjanak bele tanítót. (Móra Ferenc)
- Igekötős igék: megszutyongat.
- szutyongatás; szutyongató; szutyongatott.